Az otthon
A kislány még csak négyéves volt, emlékei bizonyára összemosódtak, s az anyja, hogy tudatosítsa benne a küszöbön álló változást, odavitte a szögesdrót kerítéshez, és messziről megmutatta a szerelvényt.
– Nem is örülsz? Ez a vonat visz haza.
– És akkor mi lesz?
– Akkor otthon leszünk.
– Mi az, hogy otthon? – kérdezte a gyerek.
– Ahol azelőtt laktunk.
– És ott mi van?
– Emlékszel még a mackódra? Talán a babáid is megvannak még.
– Anyu – kérdezte a gyerek. – Otthon is vannak őrök?
– Ott nincsenek.
– Akkor – kérdezte a kislány – onnan meg lehet majd szökni?